A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa helyben hagyta a 13%-os alapkamatot. A döntés kapcsán kiadott közleményben a jegybank kiemeli, hogy a magyar gazdaság (alaposan felborult) külső egyensúlya javulóban van. A jegybank kiemelten figyelembe veszi a devizatartalék-megfelelést, és ennek kapcsán jelezte, hogy az energiaimport és az energiaárak csökkenése miatt a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető.
Az előzetes várakozásnak megfelelően nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton kedden a Monetáris Tanács. A kamatfolyosó két széle sem változik, azonban délután fontos lehet a jegybank közleménye és Virág Barnabás háttérbeszélgetése, amelyekben történhet utalás a valódi, 18%-os irányadó kamat jövőjéről is.
Délután három órától háttérbeszélgetésen számol be a kamatdöntés hátteréről Virág Barnabás. Az MNB alelnöke immár megszokott módon áll a nyilvánosság elé, elsősorban a kamatpályával és a kilátásokkal kapcsolatos szavaira figyelhetnek kiemelten a befektetők.
Unortodox kamatcsökkentést hajtott végre Magyarország, és ami a meglepetés, hogy ezt a gazdasági miniszter tette – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint ezzel a lépéssel Magyarország egyre inkább Törökország lesz.
Lengyelországnak van még némi mozgástere a monetáris politika szigorítására annak érdekében, hogy a reálkamatok kevésbé legyenek negatívak - mondta Przemyslaw Litwiniuk, a monetáris politikai tanács tagja a TOK FM műsorszolgáltatónak.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy határozzon a kamatkondíciókról, azonban azok jelentősége jelenleg minimális, hiszen a napi betéti gyorstenderen állapítja meg a kamatot a jegybank. Így most elsősorban a döntést követő kommunikációra, a közleményre és az esetleges háttérbeszélgetésre lesz érdemes figyelni, ott hangozhatnak el új, eddig nem ismert információk. A szakértők ugyanakkor nem számítanak éles fordulatra az MNB-től, várhatóan marad az eddigi kommunikáció, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy bármeddig készek elmenni az infláció elleni küzdelemben.
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány? A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…
A kamatok erőteljes emelése mellett érvelt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke pénteken, amikor azt mondta, hogy még a gazdaság lassítása árán is hajlandóak további szigorításra.
A hosszú távú eredményességnek, sok esetben már magának az életben maradásnak vagy a játékban maradásnak a titka a jó szokások kialakítása mellett a megfelelő táplálékszerzési algoritmusok futtatása. Ez egy vadállatnál a szavannán magáról az élelem megszerzéséről szól, míg a kosárlabdában a pont a fizetőeszköz, a tőzsdén pedig maga a pénz. Mindeközben a tőzsdék világa is egyre jobban kezd hasonlítani a szavannára…
"Az arra vonatkozó jóslatok, hogy a részvény-, kötvény- és ingatlanárak mennyit fognak esni, és hogy enyhe vagy súlyos recesszió valószínűsíthető-e, elvétik a lényeget." - áll az Elliott Management hírlevelében. A hedge fund szerint ennél sokkal fontosabb, hogy a szélsőséges jelenségek és problémák olyan mennyiségben léptek fel egyszerre, hogy azok a második világháború óta nem látott következményekkel járhatnak.
Egyre erőteljesebben látszik, hogy az Európai Unióban a magyar inflációval van a legsúlyosabb probléma. Bár a balti országok hivatalos inflációs mutatói még magasabbak a magyarnál, de már a nyári számokból is kiderült, hogy a jóval kevesebb torzító hatást tartalmazó maginflációs mutató idehaza a legcsúnyább. Ez a tendencia szeptemberre még erősebb lett, a magyar árindex már messze a legnagyobb az EU-ban.
A brit jegybank a mai kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó - a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú - recesszió előtt áll. A jegybank 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.
Az inflációs cél elérésének nincsen alternatívája – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember elismerte, hogy minden eszközt készek bevetni az infláció leszorítása érdekében. A monetáris transzmisszióval kapcsolatban pedig kiemelte, hogy bizonyos részpiacokon még több 100 bázispontos kamatemelkedés lenne indokolt.
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?
Továbbra is óvatosan szemlélik a részvénypiacokat a hazai befektetési szakemberek, mert bár októberben jobban teljesítettek, a medvepiaci lejtmenetnek még nincs vége – állítják a havi portfólió-ajánlók sorozatban. Ettől függetlenül vannak olyan részei a részvénypiacoknak, ahova érdemes lehet beszállni, és most úgy tűnik, hogy a kötvénybefektetések számára is látszik a fény az alagút végén.
Az energiaárak utóbbi hetekben látott esése miatt gyorsabban javulhat a magyar folyó fizetési mérleg egyenlege is - emelte ki keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke azt is elárulta, milyen tényezőket vesznek figyelembe az ország kockázati megítélésének értékelésekor.
"A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának indoklásában, amelyet azt követően adtak ki, hogy a jegybank 13%-on hagyta az alapkamatot. Az MNB szerint az elmúlt hónap során alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. "Az MNB folyamatosan értékeli a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja" - írja az MNB annak kapcsán, hogy az irányadó kamatot viszont, amelyet naponta határoznak meg, két hete 18%-ra emelték. A jegybank kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Ez azt jelezheti, hogy még hosszabb ideig tarthatják fent az alapkamatnál magasabb irányadó kamatot. Fontos üzenet a devizatartalék szempontjából, hogy az energiaárak csökkenése miatt a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás is elegendő az energiaszámla devizaigényének biztosítására.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén a Monetáris Tanács. Így az alapkamat marad 13 százalékon, hamarosan érkezik a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése a részletekkel.
Megjelent a Portfolio heti podcasjének extra adása, melynek első részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke adott interjút lapunknak. A pénzügyi szakember értékelte a főbb hazai gazdasági folyamatokat, melyek között kiemelte: itthon nemcsak ügyetlen mondásokból adódnak a problémák, hanem rendszerszintű problémákkal nézünk szembe. Az adás második részében Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója beszélt egyebek mellett a gyógyszerkasszáról, valamint arról, hogy milyen hatást gyakorol a gyenge forint a hazai gyógyszergyártókra. Az interjúkat a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián rögzítettük október 19-én.
Donald Trumpot is túlszárnyalta.
Aláírták a megállapodást.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
